Szeghalom, folyók övezte alföldi város

Kategória:
Dél-Alföld, Békés megye

Szeghalom, folyók övezte alföldi város

Szeghalom Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járás központja.

Gyakran a Sárrét fővárosaként is emlegetett város. A Dévaványai-sík keleti peremén, a Berettyó jobb partján fekszik, ahol a Sebes-Körössel találkozik. Területe 217,13 km² (jelentős kiterjedésű, tanyavilággal), népessége 2025. január 1-jén 7788 fő (népsűrűség kb. 40 fő/km²). Többnyire magyar lakosságú, hagyományos alföldi mezőgazdasági település, Sárrét jellegzetes központja.

Fekvése, megközelítése Nyugodt, olyófk övezte alföldi táj, ártéri erdők, holtágak, horgász- és kirándulóhelyek jellemzik.

Szomszédai: Füzesgyarmat, Csökmő, Újiráz, Vésztő, Körösladány, Dévaványa stb. A 47-es főút szeli át (Debrecen–Békéscsaba irány), így jól megközelíthető. Vasútállomása van (Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma és Kötegyán–Püspökladány vonalak).

A folyók szabályozása után levágott kanyarulatok szép természeti értékek.

Története röviden

A terület kb. 7000 éve lakott (Békés megye egyik legrégebbi települése). Első írásos említése 1067-ből származik (Zástyi/Százdi apátság alapítólevele). A honfoglalás idején is létezett, Anonymus is említi mint átkelőhelyet. Középkorban főesperességi székhely, Csáky család birtoka. A 15. század végén mezőváros lett.A török hódoltság alatt többször elpusztult (1553, 1598 tatár dúlás), elnéptelenedett. 1711-től folyamatos a lakottság (Nadányi család telepítése).

A 19. században polgári fejlődés: folyószabályozás, vasút (1891), iskolák, közintézmények.

A 20. század viharai (háborúk, Trianon) után 1984-ben nyerte el a városi rangot. Ma is őrzi sárréti, mezőgazdasági jellegét.

Címere és jelképei

Pajzs alakú címer: kék mezőben két egymással szemben úszó hal (a honfoglaló Barsa nemzetség motívuma), két sárkány tartja, korona fölötte. A két fehér szalagsáv a Sebes-Köröst és Berettyót, a zöld rész a mezőgazdaságot jelképezi. A hal motívum már a 18. századi pecséten is szerepelt. Zászlaja is van.

Látnivalók, kulturális értékek

Wenckheim-D'Orsay-kastély (ma községháza/művelődési központ) és parkja.
Kárász-kastély.
Sárréti Múzeum (helytörténet, népi életmód, mesterségek, 900 év története).
Református és római katolikus templomok (halomra építve, innen a név).
Presbitérium, magtár, régi polgári házak.
Természeti értékek: ártéri erdők, holtágak, horgászparadicsomok, Körös–Maros vagy helyi védett területek.
Egyéb: Kossuth tér, emlékművek, sportcsarnok, múzeális gyűjtemények.

Gazdaság, élet ma

Mezőgazdaság dominál (gabona, állattenyésztés, hagyományos sárréti gazdálkodás). Kisebb ipar, szolgáltatások, vállalkozások. A folyók közelsége miatt turizmus (horgászat, kirándulás) is fontos.

Rendezvények: városnapok, kulturális és nemzetiségi események, gyereknap, hagyományőrző programok.

Nyugodt, közösségorientált kisváros jó természeti környezettel, iskolákkal, óvodákkal és alapellátással.

Szeghalom egy ősi, folyók övezte, hagyományőrző sárréti város, ahol a történelem mélysége, a mezőgazdaság és a természeti értékek együttese jellemzi a mindennapokat.

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/

Berettyó-híd, Szeghalom, Békés megye

Tetszett a cikk?