Sarkad, hagyományörző város

Kategória:
Dél-Alföld, Békés megye

Sarkad, hagyományörző város

Sarkad Békés vármegye északkeleti részén, a Sarkadi járás központja,

a „legdélebbi hajdúváros” néven is ismert település. A Fekete-Körös jobb partján, a Körös menti sík és a Kis-Sárrét határán fekszik, közel a román határhoz (Ant község felől). Területe 125,57 km², népessége 2025. január 1-jén 8988 fő (népsűrűség kb. 78 fő/km²). Többnyire magyar lakosságú (jelentős cigány közösséggel), hagyományos mezőgazdasági és hajdú jellegű alföldi város.

Fekvése, megközelítése

Jó termőtalajú, folyó menti alföldi táj, ártéri részekkel, horgász- és kirándulóhelyekkel.

Szomszédai: Sarkadkeresztúr, Okány, Méhkerék, Kötegyán, Gyula, Doboz, Tarhos. Rövid szakaszon érinti az országhatárt.Közúton elsősorban a 4219-es úton (Furta–Gyula) érhető el a 44-es vagy 47-es főút felől. Vasútállomása és megállóhelye van (Kötegyán–Püspökladány vonal), így elérhető Békéscsaba, Gyula, Nagyszalonta irányából is. Határ menti helyzete és a Fekete-Körös miatt természeti és közlekedési kapcsolatai erősek.

Története röviden

A terület már a honfoglalás előtt lakott (szarmata Csörsz-árok, bronzkori leletek). Első írásos említése 1108-ból származik. A középkorban földvár, majd vár védte (Sarkadi Farkas, Keczer, Nyáry családok stb.). A török hódoltság alatt többször elpusztult és újjáépült, hajdúk is lakták.1707-ben a Rákóczi-szabadságharc idején császári ostromot állt ki. A 18-19. században mezővárosi fejlődés, Almásy család birtoka. Cukorgyár (1912–1998), intenzív mezőgazdaság. A Trianoni békeszerződés Bihar vármegye délnyugati sarkából perifériára sodorta.

Első TSZ és kistérség Magyarországon.

1984-ben vagy azt követően nyerte vissza a városi rangot. Zsidó közössége a 19. században alakult ki, tragikus sorsú a holokauszt idején.Címere és jelképeiHivatalos címere és zászlaja van (történelmi motívumokkal: vár, folyó, mezőgazdaság). Sok helynév őrzi a vár emlékét (Várdomb, Sáncz-dűlő stb.). Trianon-emlékműve („szíven szúrt ország”) erőteljes jelkép.

Látnivalók, kulturális értékek

Belvárosi Református templom („kilenc tornyú” vagy fiatornyos): 1700 körül épült, 1866-ban leégett, 1867–68-ban újjáépült. Egyik legismertebb jelkép, puritán belsővel, különleges toronyrendszerrel.
Almásy-kastély (ma múzeum vagy közintézmény).
Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény / Múzeum.
Városi Képtár és Kónya Emlékszoba (Kónya Sándor operaénekes).
Római katolikus templom (1809/1899).
Zsidó temető holokauszt-emlékművel.
Trianon-emlékmű, Árpád vezér szobra, Éden-tó (horgászparadicsom), régi polgári házak, belváros.
Természeti értékek: Fekete-Körös, ártéri erdők, horgászhelyek.

Gazdaság, élet ma

Mezőgazdaság (gabona, cukorrépa hagyománya), kisebb ipar, szolgáltatások. Határ menti helyzet miatt román kapcsolatok (pl. Nagyszalonta testvérváros) fontosak.

Rendezvények: városnapok, kulturális programok, hagyományőrző események.

Iskolák (Ady Endre–Bay Zoltán Gimnázium), óvodák, alapellátás biztosított.

Nyugodt, közösségorientált kisváros, ahol a hajdú múlt, a református hagyományok és a folyó menti élet összefonódik.Sarkad egy történelmi gyökerű, folyó menti, hagyományőrző határ menti város, ahol a kilenctornyú templom és a mezőgazdasági örökség adja a különleges hangulatot.

Tetszett a cikk?